A nyári napforduló  ami június 21-re esik az északi féltekén , ekkor éri el a nap az egyenlítőtől a legnagyobb távolságot. Északon ez jelentette a nyár kezdetét is , ilyenkor  legrövidebbek az éjszakák  a nap legmagasabb delelési ponton áll . Számos ősi szokás alakult ki ezen a napon , megünneplése eltérő lehet a skandináv országokban . Függ ,  hogy a nyári napfordulóhoz vagy Szent Iván  napjához kötik ezt a napot . 

Úgy gondoltam össze szedem nektek a régi idők emlékeire pár  információt ,  kutatásban a Dán Nemzeti Múzeum képtára és írtatai segítettek . Jegyzetek alapján már a viking kortól nagy jelentősége volt a nyári napfordulónak , viszont a megünneplése nem volt szokványos .Több településen eltérő módon ünnepelték . 
Hagyományok szerint Dánia területén  ezen a napon  szentivániéj fát állítottak , ez hasonlított akkoriban a májusfa állításra. Település közelében az emberek össze gyűltek , nyárköszöntő fát  virág koszorúkkal és koronával díszitették , táncoltak , énekeltek , felvonultak. Boldogság , jókedv jellemezte a nap hátralévő részét .

Egyes kisebb településeken Lolland - Falster és Toreby környékén  egyedi rituálékban is hittek az emberek . A gyerekeket  két napi koldulásra fogták . Így szerzett adományokból az ünnep alatt  bőséges lakomához jutottak az emberek . Ezt a tevékenységet  1900 években egy  ott lakó tanárnő kérésére betiltották , így a gyerekek tiszta lelkűek maradhattak.   

Másik különös hagyomány Viborg településre vezet vissza , ahol a teheneket virágokkal  díszitették . Fiúk fehér ingbe bújtak , ingjüket vörös szalaggal díszitették . Így vonultak végig a falu utcáin , hajadon lányok fehér keszkenővel integettek a felvonuló ifjúknak . Hagyomány szerint ez  a díszes felvonulás megvédte a teheneket attól , hogy a hamarosan útnak induló boszorkányok kárt tegyenek a tehenek  tejében. 

  A legenda szerint a nyári napforduló éjszakáján  a boszorkányok Brocken -be indultak  az észak-németországi Harz-hegység csúcstalálkozójára . Ahhoz , hogy  megállítsák a boszorkányokat és gonosz bűntársaikat máglyát gyújtottak a máglya tetejére egy boszorkány alakot tűztek . Így tartották sakkban a gonosz erőket .

Ennek a napnak hatalmas misztikus erőt tekintettek , emberek hittek a gyógynövények és a források erejében. Abban reménykedtek , hogy ezen a napon begyűjtött gyógynövényekből készített főzetnek nagyobb ereje van mint álltalában . Így megszabadulhatnak a betegségeiktől , szenvedéseiktől , hittek a csodában . Legtöbb természeti ajándéknak hatalmas erőt tekintettek .

Jelenlegi tradíciók teljesen megváltoztak nagy része teljesen elkopott .  Dánia területén a Szent Iván éjszakáját tartanak azaz Sankt  Hans aften-t .Csak a régi fényképek bizonyítják , hogy egykor nagy jelentőséggel bírt a nyárköszöntő fesztivál . Viszont a természet és a nyári szertartás  szeretete a boszorkányok jelképe  mit sem változott . Szentivániéj estéjén  a családok a közeli parkokban , tavaknál , tengerparton gyűlnek össze , hogy közösen megnézzék a máglyagyújtást . Jókedv így sem marad el .

 A máglya rakás meggyújtása közben  Holger Drachmann 1885-ben írt Vi elsker  vort land című szerzeményét közösen éneklik el .

Estének különösebb tradicionális étkezése  nincsen , egyszerű de annál színpompásabb ízvilágban gazdag piknik kosárral indulnak el otthonról . Kosárban lapul a jól megszokott dán vajaskenyér de szívesen fogyasztanak halat  , ráksalátát és húst . Köretnek újburgonyát , zöldségeket és házi készítésű snorbrødøt  fogyasztanak  , desszertnek  az elmaradhatatlan epres csokitorta fogyasztanak . Az estéről  a nagy mennyiségű alkohol és a házi bodza szörp sem hiányozhat . A kialakuló rohanó világban sokszor lehetett látni erre az estére több fogásos  éttermi ajánlatokat is . Bárhogy is ünnepeljük ezt a napot a jókedv és a hygge nem hiányozhat a dán kultúrából .

Sajnos jelenleg kialakult korona járvány miatt Dánia területén törölték Sankt Hans estéket , de ha  szeretnél még többet megtudni Dánia vidékeiről , akkor látogass el az insta oldalamra is .

Store Bededag azaz a Nagy imanap egy régi dán hagyomány , ami a mai korban már teljesen más jelentőséget kapott. 

De miről is szólt ez  régen  ?

Nagy Imanapot Hans Bagger Roskilde püspöke rendelte el , több imanappal együtt . Húsvét után negyedik péntekre helyezte ezt az  ünnepet  V. Christian király.   Ima napot Koppenhágában tarthatták meg , még a nagy birodalmi utazás előtt, így ez az ünnep inkább koppenhágai tradíciónak számított . Munka szüneti napnak számít .

Régi időkben előző nap felcsendültek a harangok , boltok kocsmák bezártak . Még a pékeknek is tilos volt friss árut sütni , ezért  előző nap sütötték le a búzából készült pékárukat . Tilos volt még  minden munkás tevékenység , szórakozás és a játék is . Kocsmát azért volt fontos bezárni  , hogy az emberek józanul tudjanak a  a templomba menni és imátkozni. Békért , bűnbocsánatért imátkoztak .Böjt befejeztével , harangszó után a családok melegített pékárút ettek . Várfalnál korzóztak ,várfal ledöntése után a Kastelettnél sétáltak .Kastelet Dánia legnagyobb erődítménye . Koppenhágában található .

Mára a Store Bededag a konfirmálással és a péksütemény sütéssel  hozzák össze . Reggelire friss kardamon-os, búza lisztes zsemlét sütnek .Élvezik az együtt töltött időt , kirándulnak . 

Ha érdekel több érdekesség , utazás  Dániáról az Instagram oldalamon nézz szét .